Tudni illik, hogy mi illik...

...a munkaidőn, illetve a munkahelyen kívül is - hogy ne érhessenek meglepetések

Megalapozottan vagy anélkül, de időről időre minden munkaközösség életében felmerül a kényes kérdés, hogy mi a rossz munkahelyi viselkedés, illetőleg mit tekintendő megfelelőnek vagy elfogadhatónak, hol húzódik a határ az elviselhető és a már rosszalló megjegyzésre érdemes, netán negatív következményt maga után vonó munkavállalói magatartások vagy megnyilvánulások között.

A helyzet az, hogy az új Munkatörvénykönyve (Mt.) egyértelműen rendelkezik arról, hogy mit várhat el a munkaadó a munkavállalóitól – akár a munkaidőn kívül is:

  • az Mt. 8.§-ának első bekezdése rögzíti, hogy a munkavállaló kifejezett jogszabályi feljogosítás nélkül nem folytathat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti;
  • a fenti paragrafus második bekezdése ugyanakkor már arról is rendelkezik, hogy a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének, vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére;
  • a harmadik bekezdés pedig még azt is hozzáfűzi, hogy a munkavállaló véleményt sem nyilváníthat úgy, hogy azzal a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértse vagy veszélyeztesse.

Bár ezek a szabályok – első blikkre, úgy tűnik - nem jogosítják fel a munkáltatót, hogy "csak úgy" beleavatkozzon a szabadidőnkbe vagy a magánéletünkbe, de jelentősen árnyalja a képet az a tény, hogy első körben éppen a munkáltató az, aki eldöntheti, hogy milyen viselkedés, tevékenység, illetve megnyilvánulás számít veszélyeztetésre alkalmasnak, gazdasági érdeket sértőnek vagy éppenséggel súlyosnak.

Az is igaz, hogy egyelőre még kevés munkáltató él ezzel a lehetőséggel, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez hosszabb távon is így marad. Annál is inkább, mert külföldön egyre gyakoribbak az ilyen jellegű jogesetek, és itthon is egyre több cég fogalmaz meg egyértelmű iránymutatást arra nézve, hogy mit vár el az alkalmazottaktól a hivatalos órák után is.

A mellékelt példák (keretben) földrajzilag és a gondolatilag is távolinak tűnhetnek, de a hatályos jogszabályok és a jogi megítélés szempontjából Magyarországon is hasonló lehet egy-egy ilyen eset végkifejlete: fegyelmi büntetést kockáztat, de súlyos esetben még az állását is elveszítheti az a munkavállaló, aki munkaidőn kívüli viselkedésével a munkáltató jó hírnevét vagy gazdasági érdekeit veszélyezteti.

Nagyon kényes téma, sőt radikálisnak, embertelennek vagy akár rendőrállaminak tűnhetnek ezek a kitételek, de ha jobban belegondolunk azért van némi alapja. A sajtó szabályozásával kapcsolatban mondta valaha Deák Ferenc: „Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad”. A haza bölcsének gondolatát elfogadva és témánkra vonatkoztatva elég lenne azt mondani: munkahelyen kívül és belül nem szabad – ahogy egyébként sem - csúnyán viselkedni.

 

Szóval, tudni illik, hogy mi illik. Nem csak a táncórákon vagy a mindennapi életben, hanem a munkaidőn és munkahelyen innen és túl is - hogy ne érhessenek meglepetések.

Forrás: profession.hu, hrportal.hu, munkaügyilevelek.hu

 

 

Címkék:

2014. szeptember 22. 14:03



© 2017 TV2 Zrt.
POWERED BY NEOPORT CORE CMS